2018. 11. 14.

Koncertbeszámolók

Akkora melodeath mérgezést kaptam, hogy atyaúristen. De ez kellett nekem, ez volt a szülinapom Viki barátnőmtől, úgyhogy paljon kiitoksia / danke schön még egyszer!

Én hülye kapunyitásra értem oda, még akkor is, ha egy órával előbb elkéredzkedtem a melóhelyemről. Legközelebb ilyen nem lesz. Sokkal közelebb van tőlünk a Dürer, mint itthonról, na mindegy. Akkor kaptam kézhez a Depresszió jegyem, úgyhogy bocsi, dec. 22-én nem vagyok hajlandó máshova menni munkán kívül.
Bent letettük ruhákat, megkaptuk karszalagot, ééés megláttam a merchstandot. Árakat nézve nem volt vészes, mint egy jobb minőségű póló nálunk, de aztán jött a meglepi: kaptam egy Nothgard pólót. A beszámoló végén látni is, melyiket választottam. Fontosnak véltem, hogy rajta legyen a pesti dátum, hiszen ez volt a második alkalom, amikor Budapesten voltak. Plusz, nekem ez a nap azért is volt fontos, mert négy éve, pont ugyanúgy a Dürerben láttam a Lacrimast, úgyhogy abban a pólóban is mentem.

Tovább olvasom ►

2016. 05. 03.

Amy Loves Metal

Szintén egy melodeath gyöngyszem, és annyira istentelenül jó, hogy az nem igaz. Mert hát finnek. A finnek közül nagyon kevesen csinálnak rossz zenét a fülemnek, de ők pont nem.

Valamikor a Red Shift album környékén figyeltem fel a nevükre, mert akiknek ilyen nehezen megjegyezhető nevük van, azok szoktak olyan muzsikát csinálni, hogy emlékezetes marad a munkásságuk.

Jelenleg a Grey Heavens-szel ismerkedek, mert eddig bitang jónak tűnik az album, de többször kell végigfutni vele, hogy megtaláljam a kedvenceket róla.