2015. 05. 12.

Amy Loves Metal

Amióta tumblr-özöm, több oldalon is találkoztam a nevükkel, és már kezdett furdallni a kíváncsiság, hogy mitől olyan nagyszám ez a csapat, és miért van mindenki oda Namtarért. A 2012-ben megjelent, Where the Corpses Sink Forever c. albummal kezdtem a hallgatást, és azonnal megértettem. 

Szeretem a black metalt, a symphonic black metalt pedig főleg. És itt minden megvan, amit akarok. Állandóan kísértést érzek, hogy napi kétszer legalább meghallgassam a legutóbbi, This is No Fairytale c. lemezüket. Ha holland lennék, most büszkén kihúznám magam, de sajnos nem vagyok holland, így elégedetten bólintok egyet. Aztán a guta is megütött, mikor láttam, hogy ők már voltak itt Magyarországon, csak akkor még nem voltak ennyire ismertek.

Egyértelműen kedvenc album a This is No Fairytale. Valahogy vele érzek olyan kapcsolatot, amiért akarom azt a lemezt fogni a kezeim között. Ami késik, nem múlik.

Igazából videójuk nagyon nincs egy lyricen kívül, de azt inkább nem osztom meg :D