2017. 07. 01.

Cikkeim My Fit Diary

Délelőtt úgy félálomban benyomtam a tévét, hogy mondom, nézzek egy kis műsort, és így akadtam a TLC-n arra a műsorra, ahol olyan emberek történetét mutatták be, akik rengeteg kilótól szabadultak meg, és a lógó bőr pedig megkeserítette az életüket. Jómagam is küzd ezzel a lógó bőr problémával, és ahogy végignéztem, megfogalmazódott bennem valami: csak azoknak jár ilyen fontos műtét, akik legalább 80-100 kilótól szabadultak meg, vagy azok is reménykedhetnek, akik csak 10-20 kilótól?

Miközben ezen elkezdtem agyalni, ittam az első kávém, és elgondolkoztam azon, hogy talán ebbe én is belevághatnék. Bár többnyire 40-50 éveseket mutattak, Amerikában meg egész iparág épült erre, hogy az elhízott embereken segítsenek (segélyből „csak” 2 bevásárlókocsit tudnak telerakni, annyira olcsó kint a kaja…). Egyetlen 24 éves lány volt, aki úgy cirka 5 év alatt érte el, hogy testhez álló ruhát merjen felvenni.

Nálunk annyit tudnék elérni, hogy a háziorvosomnak sírhatnék (aki amúgy gratulált a súlyvesztésemhez még áprilisban!), hogy az egész eltorzult testem olyan szinten elnyom lelkileg, hogy nem látok más kiutat, és akkor talán elküldene egy plasztikai sebészhez. De az is lehet, hogy simán kizavar, hogy ne legyek egy lusta disznó, és mozduljak meg. A tb elvileg ezt állja, bár nem tudom, nekem hányszor és mekkora beavatkozásra lenne szükség.
Még ha bele is mennék (de nem fogok), akkor a lábadozási idő elvenne egy csomó időt, amíg nem tudok mit kezdeni magammal. Plusz, lehet, hogy egy előzetes felmérés során találnak valamit, amitől félek. Évekkel korábban se az endokrinológia, se a nőgyógyászat, se az ultrahang nem talált a szervezetemben semmit, de az évekkel korábban volt, 2014-2015 környékén.

Megpróbálom felsorakoztatni a pro és kontra érveket, melyik hogy érné meg jobban:

Plasztikai beavatkozás pro
» viszonylag hamar megvan az az alkat, ami megfelel, hiszen a doktor szószerint személyre szab
» altatásban végzik
» nem kell szenvedni az edzőteremben, hogy elérd az alkatod

Plasztikai beavatkozás konktra
» ha nem fizeti a tb, akkor bizony hatszámjegynél kezdődik az összeg, és a csillagos égig is felmehet az ár
» hosszú a lábadozási idő
» többfordulós, mert elsőre nem az egész testet szabják át
» felmerülhetnek olyan akadályok, ami miatt a műtétet nem tudják elvégezni
» még ha el is halványul a varrat, ott maradhatnak olyan hegek, ami után újabb műtétre szorulsz

A másik oldal, amit sokan életmódszerűen űznek, és erre teszik a voksukat, néha hevesen tüntetve a műtét ellen, az edzés.

Számtalan edzést kipróbáltam, van, amit elég sokáig csináltam, és akkor lett is valami eredménye: minden ruhám bővebb lett rám. Később, az albérlet és a sokszor 12-16 órás munkarend miatt nem táplálkoztam annyit, de rengeteget mozogtam, és leadtam 15 kilót. Azóta egyáltalán nem híztam egy értékhatár fölé, aminek rettenetesen örülök, DE! még mindig messze vagyok az ideális & vágyott testsúlytól.

Nem egyszer nézem magam a tükörben, és látom, hogy hol vannak ezek a területek. Már van előtte fotóm, centiket holnap mérek újra, mert június elején mértem utoljára. Valami változásra számítok, de nem iszom előre a medve bőrére, mert pofára eshetek.

Mint előbb, most is leírom a pro és kontra oldalakat az edzéssel kapcsolatban. Van benne némi tapasztalatom is, hiszen amióta csak leérettségiztem, küzdök ezzel, és van egy fitneszes a családban:

Edzés pro
» egészségesebb leszel tőle (evidens, Amci…)
» beáll egy rutin az életedbe
» hatalmas motivációt tud adni, hogyha valaki olyan támogat, aki hasonló cipőben járt, mint te
» minden olyan ruhát megvehetsz, amit eddig nem kaptál a méretedben
» megnéz az ellenkező nem
» szintén nagy motiválást ad egy olyan zene, aminek fontos üzenete van számodra

Edzés kontra
» elfáradsz, ha nem megfelelően csinálod
» nem minden eszköz található meg otthon
» drága az edzőterem, és nem szimpatikus alakok járnak be
» az élelmiszerek gyakran drágábbak, mint a normális ételek
» a táplálékkiegészítőknek van káros mellékhatása (túlzott fehérjebevitel esetén sok pattanás pl.)

Próbáltam tényleg tapasztalatok alapján összeírni az érveimet, csak nem írtam hatalmas hülyeséget. Máskülönben nem írtam volna :D.

Annyi biztos, hogy már elkezdtem magamnak egy motivációs levelet írni, miért lenne fontos nekem, hogy végre tovább csináljam egy hétnél. Végre nem úgy látnám magam, mint egy rakás szerencsétlenség, hanem, mint egy Disney-hercegnő (enyhe túlzással…).

Lehet, hogy tényleg ennyire gyenge az akaraterőm, hogy nem megy egy kis időnél tovább? Minek kell vajon bekövetkeznie, hogy a kitartásom olyan legyen, aminek lesz eredménye is?