2018. 09. 03.

Metal is Religion

Lehet, hogy már van 10 éve, mikor akkori ismerősöm megmutatta nekem ezt a csodabandát. Az elvontságuk miatt figyeltem fel rájuk, talán nem véletlen. Az összes morbid dolog jöhet nekem, ezek a srácok meg már 10 éve kergetnek, de úgy látszik, nem menekülhetek előlük örökké :D Most már meg is mondták:

You barely survived
Escaped our last show
Once you’re in our grip
We’ll never let you go

(és ne akarjak songficet írni bakker o . o)

Egyre jobb az ősz, egyre jobb az október. Walking Dead, szülinap, most meg egy új Creature Feature… mi kellhet még?

Kigépeltem a szöveget, így lehet dalolászni nyugodtan :D.

Tovább olvasom ►

2018. 08. 30.

Metal is Religion

Gyerekek, visszatérő sorozatunk hatodik tagjához érkeztünk, és íme azok a zenekarok, akiket cirka egy hét alatt fedeztem fel – fenéket, a hónapban! Olyanok is vannak, akiket koncerten találtam, meg hát úristen. Kellenek nekem :D.

Starkill: Until We Fall

Első hallásra (remélem, Parker, ezt most nem olvasod), Fires of Life-os beütésem volt. Az pedig a csapat legbitangabb albuma. Egyetlen bajom van csak ezzel: Sarah hangja rontja az összképet. Kimondom, nem érdekel. Epica-klón lesz a banda, és nem akarom. Az Arch Enemys hatás jó, értékelem, imádom is az AE-t, csak… na. A Starkill csaj nélkül Starkill, így meg… hááát. Egyéni szoc.problem, tudom. De sajnos volt már rá példa, hogy ez plusz hang elvette azt a varázst, amiért imádtam, de hátha csak felesleges pánik, egy dal miatt ne ítéljek.

Tovább olvasom ►

2018. 05. 25.

Metal is Religion

Azt hiszem, kitaláltam, milyen jó lesz itt muzsikákat mutogatni havonta, amik teljesen elvarázsolták a hallójárataimat, így most is kaptok pár előadók, akikre május hónapban felfigyeltem. Nem fog mindenkinek tetszeni, de ez van :D.

Powerwolf: Demons Are a Girl’s Best Friend

Rengeteg idő eltelt a legutolsó, Blessed & Possessed album óta. Első hallásra nagyon emlékeztett valamelyik korábbi dalukra, de így most konkrétan nem tudom, melyikre. A klip nekem nagyon bugyutácska, Mattǝo VDiva Fabbiani volt az egyik rendezője, akit ismerhettek a Hell Boulevard zenekarból. Tudna jobbat is, bár azt leszögezném, nagyon tetszett a vége. Nem lőném le, spoilert rakok! xD. Remélem csinálnak egy háromrészes sorozatot, mint a Paddy legutóbb.

SadDoLLs: Creep It Into You

Rendhagyó módon két videó lesz úgymond címoldalon, mert a két zenekar egy napon jelentette meg friss videóját, bár őszinte leszek, a görögökét jobban vártam egy picivel.
Bár még mindig a Zombie Love-hoz várok videót (de szerintem már ne várjak), még mindig az egyik legkiemelkedőbb csapat gothic metal téren a SadDoLLs. Most nézzétek már azt a hátteret, pls! Annyira emlékeztett a Dracula 3-ban a gróf kastélyára, hogy jhaj.

Tovább olvasom ►

2018. 04. 25.

Blog Metal is Religion

Ha nem sikerül a Korpiklaani vagy az Apocalyptica a valamikor-egyszer-az-életben esedékes lagzimra, akkor tuti, hogy hazánkból szerválok valami csudijó zenekart. Nem lenne fantasztikus Paddyra ropni egy kicsit?

2018. 04. 22.

Metal is Religion

Ismét eltelt egy kis idő, és ismét jó néhány zenekar akadt fent a hálómon, akik közül sokan még nekem is újak, néhányan új dallal jelentkeztek. És eme sorozat(?) történelmében először megemlítem azokat is, akik nekem a háromkörös válogatón nem jutottak be, de kiírom a nevüket, hátha valaki másnak tetszeni fognak.

Five Finger Death Punch: Sham Pain

Először picit vonakodtam, hogy nyissak-e ezzel, mert ez a daluk nekem annyira nem jött át, mint az előző, a Fake, de FFDP sose csinál rossz zenét :D. Csak érlelni kell egy kicsit a fülemben, és valószínű, hogyha kijön a lemez, akkor számtalanszor le fog futni, és azon fogom kapni magam, hogy megy a bólogatás ezerrel.

Tovább olvasom ►

2017. 11. 21.

Metal is Religion

Ennél hatásvadászabb címet nem is találhattam volna igazából! :D De mostanában megint azt a korszakomat élem, hogy muszáj új zenéket találnom, mert kifogytam az amúgy is széles táramból, újakra vágytam. Így ezért meghatározatlan időközönként lesz egy ilyen ajánlóféleség, ahol az aktuális szerelmeimet mutatom meg.

Előtörténetnek annyi, hogy minden számomra új zenekarnak három dalát hallgatom meg. Ha háromból háromra azt mondom, hogy ASDFGHJKLÉ * qq *, akkor az tökéletes. Édesritkán van, hogy egy előadó már elsőre lenyűgöz. De ebben a bejegyzésben három ilyen előadóval is találkozhattok. Feltéve, hogyha akartok :D. Na de, elég a rizsából, nézzük a dalokat!

The Foreshadowing: The Forsaken Son

Néha borító alapján vadászok zenekart, így került ez az olasz csapat a szemeim elé. Név YouTube-ra, és ez volt az első, amire belehallgattam. Ritka esetek egyike, mert elsőre elvarázsoltak! Egyszerűen olyan hatást váltott ki belőlem, mint mikor először hallottam Paradise Lost-ot (azt is kapásból koncerten, még 2008-ban a HIM előtt).

További muzsikák a Bővebben után! ;)

Tovább olvasom ►

2017. 07. 18.

Metal is Religion

A hétvégén pont annak a két csapatnak jelent meg új videója, akiktől a leginkább idegenkedtem kismetalos koromban. Pedig nagy hülye voltam, tudom. Szóval, figyeljetek csak ide.

Az utóbbi időben rengeteg melodeath metalt hallgattam, és ebbe beletartozik az Arch Enemy is. Alissával ez lesz a második albumuk, a Will to Power szeptember elején jelenik meg. Azt hittem, hogy ki fogom tudni várni, hogy megjelenjen, és akkor majd egyben… de hát tévedni emberi dolog :D. Kár, hogy nem voltam ott Rockmaratonon, biztos valami eszméletlen nagy bulit csináltak. Alissával találkozni pedig biztos, hogy egy élmény lehet :3.

A másik csodamű (nekem meg még párszáz lányzónak/srácnak) az új Amon Amarth, akik szintén nemsokára lehorgonyozzák nálunk viking hajójukat. Sajnos az a hétezres beugró nekem most olyan soknak tűnik, mintha a fogam húznák… pedig muszáj lenne akkorát bulizni rá! *-* Még a végén pasi lennék, és Johanhoz hasonló szakállam nőne (szóvicc helye, de nem tudok semmit).

Kb. csak én szeretem ezt a műfajt, de azért enjoy! :)